Anime Anime, (ejtsd: [anime], az animation szó rövidüléséből): japán animációs film. Az anime nem egyetlen stílus vagy műfaj, hanem a japán rajzfilmek összefoglaló neve. Így az elterjedt tévhit ellenére nem csak (sőt, többnyire nem) gyerekek számára készülnek, léteznek könnyű akció, dráma, romantikus, vígjáték-humoros és erotikus, pornográf vagy erőszakos tartalmú animék is, illetve ezek kombinációi, akárcsak az élőszereplős filmek esetében. Az anime jelenlegi -változó- formájában a mangához képest kissé késleltetve, a második világháború követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki (pl. számos műben megfigyelhető a gombafelhő, pl.: Akira. - ez a rajzfilm a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sötét jövőkép, de jól kifejezi, milyen mélyen benne él a japán társadalomban a nukleáris csapástól való félelem. Más rajzfilmek közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel, példaképp említve a Barefoot Gen). A japán animáció rajzstílusa a japán képregényművészetből vezethető le. A manga, mint rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre, és tekercsekre XIX. sz.-i fakocka illusztráció Rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte. Osamu Tezuka tekinthető a műfaj atyának. Első (fekete-fehér) képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930-1940-es évek amerikai rajzstílusára. Osamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vette alapul (pl. Betty Boop): nagy kék szemű, szőke és karcsú. Megfigyelhető, hogy ezt a jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, ti. A gonoszoknak keskeny szemük van. Tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában az egyre precízebb animáció kidolgozásán fáradoztak, és fáradoznak ma is. Így egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született. Ekkora, a későbbi években válik el jelentősen a két ország animáció művészete. Míg Amerikában (és az általános nyugati konzervatív világban) úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre, mint gyermeki szórakozására, addig Japánban, mindenki tisztában vele, hogy a műfajnak van egy rétege, amire felnőttes tartalom (és ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem sokkal inkább a gondolatvilágra értendő) és az egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző. Ennek jó példája a Neon Genesis Evangelion vagy a Szentjánosbogarak temetője (Grave of Fireflies 1988), egy komoly háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket. Az animék manapság világszerte, így hazánkban is rendkívül népszerűek. Csoportosítás Az animének rengeteg műfaja létezik, ahogy a hagyományos, élőszereplős mozinak is. Kaland, sci-fi, gyerekmesék, romantika, középkori fantasy, erősen pornográf (hentai), okkult/horror, akció és dráma, a teljesség igénye nélkül. A legtöbb anime átmenetet képez több műfaj között, és többfajta motívumot tartalmaz. Így az egyes filmek kategóriákba szorítása nehézségekbe ütközhet. Előfordul, hogy egy animének látszólag egyszerű története van a felszínen, de ezzel egy időben létezik egy bonyolultabb, mélyebb cselekmény és karakterfejlődés. Szokásos, hogy egy akció dús anime humoros, romantikus vagy akár szívbe markoló elemeket is magában foglal. Ugyanúgy előfordulhatnak egy elsősorban romantikus animében erős akciójelenetek. Anime - és manga - specifikus műfajok: * BishMjo: japánul 'gyönyörű lány', olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearth. * BishMnen: japánul 'gyönyörű fiú' olyan animék összefoglaló neve, amikben szép és elegáns fiúk vagy férfiak szerepelnek, például a Fushigi Yugi * Ecchi: japánul 'illetlen szexualitás'. Könnyű szexuális humort tartalmaz, például a Love Hina. * Hentai: japánul 'abnormális' vagy 'perverz', általában nyugaton pornografikus vagy erotikus animét értik alatta. Japánban ezeket Poruno vagy Ero címen keresik. Pl: Moon Light Lady * Josei: japánul 'fiatal nő', olyan anime vagy manga aminek fiatal nők képezik a célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj. * Kodomo: japánul 'gyerek', kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a Doraemon. * Mecha: óriás robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam. * Moé: olyan anime vagy manga amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar. * progresszív: művészfilmek, vagy nagyon stilizált animék, például a Voices of a Distant Star. * Seinen: a ShMnenhez hasonlít, de tinédzserek vagy fiatal férfiak számára készül, például az, Oh, My Goddess!. * Sentai/Super Sentai: szó szerint harci alakulat, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009. * Sodzso: japánul 'fiatal hölgy' vagy 'kislány', lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits Basket. o Mahó sódzso: a sódzso alműfaja olyan történetekkel, amikben szerepet játszik egy vagy több, varázserővel felruházott lány, mint pl. a Sailor Moon. * Sodzso ai: japánul 'lányszerelem', olyan Animére vagy Mangára utal, amik női szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszálnak. A shoujo műfajába sorolják, mivel leginkább fiatal lányoknak szánt animékről / mangákról van szó. Ilyen például a Revolutionary Girl Utena. * Sonen: japánul 'fiúk', azaz fiúk számára készített anime vagy manga, mint pl. a Dragon Ball-Z. * Sonen ai: japánul 'fiúszerelem', férfi szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszál, Japánban egyre kevésbé használják ezt a kifejezést, mivel a pedofíliára utalhat, ezért inkább a "Boys Love"-ot (BL) használják. Gyakran a shMjo mangák közés sorolják őket, mivel olvasóik letöbbször fiatal lányok. A stílus egyik jellemző képviselője a Gravitation. * Yaoi: a shMnen-ai erotikusabb változata. Míg a shMnen-ai mangákban maximum csókjelenetek vannak, addig a yaoi gyakran tartalmaz részletesen megrajzolt szex jeleneteket. * Yuri: A shMjo-ai erotikusabb formája, ugyanaz igaz rá, mint a yaoira és a shMnen-ai-ra. Kifejezőeszközök Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta: * Állóképek használata. A jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. * Sebességvonalak. Többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik ? az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át. * Izzadtságcsepp. A vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon ?lefárad?, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is. * Super Deformed (SD). Egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti. * Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák. Ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el. Az anime megjelenési formái A legtöbb animét a következő négy kategória egyikébe lehet besorolni: * A filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel, és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro szellem országban (Spirited Away), illetve a mostanában hazánkban is népszerű Páncélba zárt szellem (Ghost in the shell), és a Vándorló palota (szintén Hayao Myazaki alkotása). Vannak anime filmek amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Winter Days vagy Osamu Tezuka Legend of the Forest c. filmje. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz, mint egy átlagos mozifilm. * Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy teljes évad 26 epizódból áll, de vannak fél évados, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. A legtöbb anime tévésorozatnak van főcíme (opening) és vége-főcíme (ending), valamint gyakran egy rövid, humoros vagy buta jelenet (?eyecatcher?), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik. * Az OVA (Original Video Animation ? kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli (?one-shot?) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD a jellemző médium. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tenchi Muyo!. Főcím, vége-főcím és eye-catcher néha előfordul az OVA-kban, de nem törvényszerűen. * Az ONA (Original Net Animation ? kb. eredeti net-animáció) egy egyelőre ritkán használt rövidítés, az OVA mintájára, csak az interneten terjesztett (többnyire fizetős letöltéssel) anime. Az OVA-khoz hasonlóan magas költségvetésű ill. minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen alacsony. Pl. Ghost in the Shell ? Stand Alone Complex. Manga A manga, japán elnevezés, amit a japánok disztingvált vizuális stílusában készített képregények megjelölésére használnak. A klasszikus japán ukiyo-e festészet és a nyugati művészeti hatások találkozásából fokozatosan jött létre, míg mostani jellege kialakult, s a köztudatban ? főképp Japán határain kívül ? összeforrt a japán popkultúrával. Eredete: XIX. sz-i fakocka illusztráció Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a XII. századra vezethetők vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a XVIII-XIX. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a II. világháború után keletkezett, hanem az Edo kori Japán (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik nagy ukiyo-e festőművészének, Hokusai Katsushikának köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokusai manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán. A kifejezés jelentése szószerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat" de mostanra a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve. A szó két kanjiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze ilyeténképpen: +;, hiragana átírata ~(man)L(ga), katakana írásrendszerben pedig Ţó¬. Az első írásjegy önálló jelentéssel szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűenH "e" a beszélt nyelvben. Érdekességképpen megemlíthető, hogy egyik elődje elnevezésében, az ukiyo-e olvasatában is megfigyelhető az "-e" végződés, jelentése majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy egész másmilyen kanjival írják: n(uki)(yo)u(e) Formai sajátosságai, elterjedése Érzelem kifejezések Minthogy a japán írás jobbról balra és fentről lefelé halad, a mangákat is ilyen formában rajzolják, ami problémákat okozott, ha nem is a fordításnál, de a kötetté formálásnál és piaci terjesztésnél leginkább, mivel a japán szerzők közül sokan nem járultak hozzá, hogy a munkáikat a nyugati szemlélet és szokások érdekében módosítsák, s az eredeti irány felettébb szokatlan volt az európai és amerikai olvasóközönségnek. Ettől függetlenül a más nyelvű változatok többsége ma is ilyen formában jelenik meg. Jelenünk Japánjában a legnagyobb példányszámában kiadott írásos média kétségkívül a manga. Méretük és hosszuk igen eltérő lehet, telefonkönyveket szégyenben hagyó és 200 oldalas mellényzseb méretű kiadványok között széles skálán mozoghat. Ez persze nem jelenti azt, hogy mangát kizárólag kötetekbe foglalva, újságárusnál, szaküzletekben vásárolhat a keresgélő. Jelentéktelen, kicsi és hatalmas presztízsű manga folyóiratok is közölnek arra érdemesnek talált sorozatokat, heti és havi rendszerességgel. A jelenlegi trendek szerint a manga divat kétségkívüli meghatározója és tótumfaktuma a Weekly Shonen Jump, amely az évek során olyan szimbolikus művek népszerűsödését segítette elő, mint a Rurouni Kenshin, Saint Seiya, Hikaru No Go, Naruto, One Piece vagy éppen a Dragon Ball, hogy csak a közismertebbeket említsük. Borzalmasan népszerű iparággá nőtte ki magát a manga, mostanra majdnem lehetetlenné vált a nagy műgonddal elkészített mangák elválasztása a közönséges szeméttől, olyan hatalmas a kínálat. Ahhoz, hogy valami manga legyen, még csak nem is feltétlenül muszáj, hogy története, vagy nagy szemű karakterei legyenek. A japán alaposság ékes példája a számtalan, műszaki, háztartási, fogyasztási és egyéb cikkeken megjelenő primitív, funkcionális setsumei (magyarázó) manga, ami néhány kockás képsor segítségével átfogó magyarázatot ad arról, hogyan is kell használni az adott porszívót, mikrohullámú sütőt vagy zacskós rament. Ez is egy használata a képregény-stílusnak, művészi ambíciók nélkül, pusztán a praktikusság és az egyértelműség jegyében. Számtalan olyan jellegzetessége van a japán képregénynek, amely eleddig ismeretlen volt más tájakon, viszont igen gyorsan bekerült a köztudatba. Olyan vázlatosan egyszerű megoldásokról van itt szó, amelyekkel találkozva meglehetősen gyorsan beazonosítható, hogy az adott mű japán-e, azt imitálja, vagy egyik sem. Szemábrázolás Teljesség igénye nélküli felsorolás * Cseppecske, vagy cseppek a homloknál és halántéknál zavart, értetlenséget és szkepszist jelképez (ez egyike a legszélesebb körben felismert Manga-megoldásoknak). * Hanyatt vágódás, vagy átmenetnélküli esés a földre a váratlan ostobaságokra, ironikus eseményekre adott reakció. * A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem. Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség) stb. * Az egyik orrlyukban lévő buborékocska azt jelzi, hogy az alany alszik. * A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ez alól a nagy kikerekedő fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot). * Négy, kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt, vagy bosszúságot fejez ki, általában a megfelelő arckifejezéssel kísérve, leggyakrabban ironikus megjegyzésekre adott válaszként. Fajtái * World manga: A manga stílusú, de nem japán származású képregényeket nevezik így. Szokásos elnevezése még a Global manga is. * Yon-koma: Négykockás képregény, általában csattanóval a végén. Japánban a négy kocka függőlegesen van elhelyezve. * Scanlation: Rajongók által lefordított és be szkennelt mangák. A kifejezés az angol scan és translation szavak összeolvadásából keletkezett. * Doujinshi: Kezdő rajzolók által készített amatőr manga vagy olyan manga, amit nem kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Nagy részük pornográf tartalmú. Általában sikeres manga/anime karakterekről szól.