Lelkes és tapasztalatlan kamaszlány érkezik Japánból az Egyesült Államokba, a világhírű Kaleido Színpad felvételijére. Táncos-akrobata szeretne lenni, elegánsan szállni a csillogó díszletek között a sztárok oldalán. Ehhez mint később kiderül minden adottsága megvan, de a sorsdöntő kihívások csak ezutántoppannak be az életébe. A Kaleido Star-ban nincs vér, csaták vagy mágia, mégis kivételesen lenyűgöző történet.
Ha a Kaleido Star regény volna, akkor napló formájában olvashatnánk, ahol minden bejegyzés önálló tulajdonságokkal rendelkező mese. Animeként azonban még inkább megállja a helyét, hiszen a készítők, a GONZO stúdió munkatársai ügyesen használták ki a formátumban rejlő lehetőségeket, és igazi cirkuszi hangulatot teremtettek. Minek köszönhető a vajon a siker?
A sorozat legfontosabb alapelve a folyamatos dinamikus mozgás és fejlődés. Sora (ejtsd: szora) kezdetben rengeteg tévképzetet táplál, hiszen nem is gondolta volna, milyen nehéz a dolga egy táncos-akrobatának, de még egy mellékszerepben pompázó statisztának is. Az első epizódban rengeteg akadállyal szembesül: ilyenek a fizikai korlátok (legyenek képzeltek vagy valósak), a többiek lenéző magatartása és a roppant magas elvárások. Jó fő szereplő módjára azonban megtanul, helytállni, és villámgyorsan fejlődni kezd, amiben követik a többiek.
A néző figyelme nem korlátozódik egyetlen figurára, a barátok és riválisok is igyekeznek saját útjukat járni. Sora nemcsak lélekben változik a történet alatt, hanem megszokják, elismerik, és tisztelni kezdik a barátai, néhol ellenségei is.
A dinamizmus más síkon is megjelenik. Szem káprázató, mesterein rendezett show-jelentek követik egymást: a Kaleido Színpad nem holmi vásári mulatságot kínál látogatóinak.
A legtöbb műsor kész színdarab, ahol az akrobatika mellett komoly szerepe van a történetnek, a díszletnek, a cirkuszi kellékeknek, és a fények különös játékának. A csapat vezetője maximalista, produkcióból igyekszik minden alkalommal 110%-ot kihozni, ennek pedig néha az alkalmazottak látják kárát. Előfordul sérülés és hiba, ezek pedig arra emlékeztetik a nézőt, hogy a tökéletesség nem létezik, a legnagyobb mutatványokat is halandó emberek adják elő. A sorozatból pont emiatt hiányzik a zavaró máz, a tökéletesség hihetetlen álcája-első megtekintéskor igazán különleges élményben lesz részünk.
A Kaleido Star két klasszikus műfajt kever, a revüfilmet és a fejlődésregényt. A revüfilm – melynek legnagyobb alkotásai az 1940-es évek táján születtek Busby Berkeley
Koreográfus-zseni felügyeletével – egy képzeletbeli zenés-táncos show megszületésével mutatja be, emberi sorsokat szőve a látványos előadások történetébe,
A fejlődésregény műfaját Goethe Wilhelm Meistertanulóévei c. regénye teremtette meg, mely egy fiatal férfi lelki és szellemi ébredéséről szól.
Átvitt értelemben fejlődésregénynek tekinthető minden olyan történet, mely a hős önmegtalálását mutatja be, mint pl. a Star Wars két trilógiája, vagy akár a Harry Potter.
Műfaji szempontból a Kaleido Star azért különösen érdekes, mert tökéletesen kombinálja a cirkuszi revük világát egy kamaszlány felnőtté válásának drámájával, és ezt a drámát a kortól és nemtőm függetlenül mindenki számára lebilincselővé teszi.
A Kaleido Star rögtön animeként született meg, atyja pedig nem más, mintSatuo Junichi, akit akár a mauho sohujo (,,magical girl’’) műfaj nagymesterének is nevezhetünk.
Hazánkban több régi animét is láthattunk tőle, ilyen a Tongari Boushi no Memoru (Manóvári manók), a Maple Town Monogatari (Juharfalva lakói), de legtöbbeknek a Sailor Moon lehet ismerős, melynek első sorozatát jegyzi a mester. A mahou shoujo műfajba tartozott első saját készítésű animéje is, a 2001-es Shin Shirayuki Hime Densetsu Oretear – ezt követte 2003-ban a Kaleido Star. Satou számtalan egyéb minőségi lányanimében működött még közre, ide tartozik a balett témájú Princess Tutu és a RomeoxJuliet. Kétségkívül elismert szakértője a témának, a közönség és a szakma is nagyra becsüli – igaz egyszer megjegyezte, hogy szeretné végre shounenbe kipróbálni magát.
A Kaleido Star sikere a profin összerakott shouju-történet mellett minden bizonnyal a GONZO kiváló animációjának és a seiyuu-gárdának köszönheti. A 2003-as sorozat kellően sikeresnek bizonyult, ezért 20104 és 2006 között három OVA készült hozzá, amelyek közül kettőt nálunk is sugároztak. A történet népszerűsége egyébként máig nem csengett le Japánba: tavaly szokatlan módon manga indult belőle a Shounen Fang antológiában , Kaleido Star – Wings of the Future – címmel. A manga tizenöt évvel a sorozat eseményei után játszódik, és Sora húgát Yumét állítja a középpontba. Készült emellett két regény és egy rádióműsor, a történet pedig sokáig jó visszhangot kapott. A dicséretek valóságtartalmáról már a hazai rajongók is meggyőződhettek.
Különböző sportágakról, vagy például gasztronómiáról szóló animékban egyáltalán nem meglepő, ha az alkotók szakmai segítséget vesznek igénybe. Igy történt ez a félig sport, félig a szórakoztatás kategóriájába tartozó cirkuszi témánál is. A Kaleido Star a szakmai támogatást a sikeres és ismert Dio Kobayashitól kapta meg, akit Japán egyetlen világszintű cirkuszi művészeként tartanak számon. A hírességet a rendező Satou Junichi kérte fel, Dio pedig elvállalta a feladatot, és tanácsadóként illetve animekarakterként is. (I. 14 és 20 epizód) hozzájárult a szakmai hitelességhez.
AJÁNLOM AZ OLDALT
